Mondd meg nékem, merre találom…

Ez található még a „vers” címke alatt

Dénes Katalin: Játékkard

18. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  ezt akartad: játszani életet és játszani halált a halálig, volt játékkardod, beledőltél néha és kiáltottál: nem én voltam! volt ágyúd, volt katonád, parancsolni nem tudtál a hadnak,…

Guti Karina: Anorexia

16. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Könnyedség, álomlét, holdjárás – testetlen –, Nincs napfény lelkemben. Ételt már nem kérek, Nincs élet, nincs élet. Szépség van, kislányság, Árnyéktest, kristályláb. Mókusszem – némán néz –,…

Kiss Anna: Cérnaszálon

15. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett költőt köszöntjük a Napút 2013/4. számában megjelent verseinek felidézésével.   Ó, LÁTTAM ÉN MÁR SZÉTHULLÓ VILÁGOT függ, mint egy alma, cérnaszálon, amivel egy…

Fábián István: A HÉTPETTYES KATICA HALOTT

14. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Pápa árulja a déli harangszót: íme, a tetszhalott Európa a végre vár. Gyilkos harlekinek jönnek.   Templomharangban – fölnyílt szájüregben – harangszó dagad okádhatatlan, fehér falak közt…

Tillmann Pentele: Vajon hová…

13. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Vajon hová… …siklanak a kígyóvá változott kis- kanalak?   Asylum Kéretlen menedék: Fölöttem boltíves Koporsófedél.   A varázsló tollából üzenem Hallá változtatott a mágus, s mi több,…

Medbh McGuckian: Két vers

12. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Hollywoodi ágy Beoldalazunk a házba, szobába, az ágyba, ahol az álom ólálkodni kezd. Felöltöd álarcod, intellektuális fejtámasztásod; itatóspapír-sima vagy ruháid gyűretlen borítékjában, míg én keresztben fekszem, császárian,…

Gálla Edit: Záróra

11. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Senki se lát, Mikor a hajnal unott, ólmos bánatát Beomló vállaidra lustán Ejti át. Senki se lát. Senki se félt, Mikor kilépsz a fényből, s átölel az…

Babics Imre: Jégtánc (Négy vers)

10. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Jégtánc A nyugati szél a nád letört levelét átfújja a tó jegén, s a tükörkép nem mondhatja, hogy már elég, a tükörképek léte nem kimondott lányregény; s…

Horváth Ferenc: Rapszódia a nőkről

8. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Odavagyok az asszonyért, a lányért! Amikor röpítik felém a tányért, a fazekat, a vízzel teli vázát, csak úgy kortyolom a nők ősi lázát, szemük villámait, amelyek ölnek:…

Szilvási Pál: Két vers

8. március 2016 | Kállay Kotász Zoltán

  Fekete harmat Fekete harmat, mint a pernye, hullik a szívre, szájra, fejre. Hajdina, haj! Cuppogva lépek vízbe, sárba, aki engem vár, mindig árva. Hajdina haj! Ez az…

Fel