Mondd meg nékem, merre találom…
Könyvesbolt

18. június 2024

Turai Laura: Pengetükör

[one_third]pt

[vasarloi_tajekoztato]

[/one_third][two_third_last]Versek

54 oldal
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2024
ISBN: 978-615-6180-98-8

eredeti ár: 1990 Ft
webshop ár:
1 592 Ft + 500 Ft postaköltség
Megrendelés

 

Ajánlás:

*

Turai Laura új verseskötete újra ősi titkok nyomába szegődik. Nem is versek, inkább sóhajtöredékek ezek a szövegek. Töredelmes alaktanuk és képhalmozó sűrűségük is innen származtatható. Az anyaság misztériuma, a kapcsolati szenvedély, az istenkívánó lelkület „a szemérem szikláin túlról” (E lucevan le stelle) szólítja meg az olvasót.

„Fekete hóvirág” (Penge) sem hökkent ki magunkból, ha „lábadozó hegyormok között” (Ne hagyj) járunk; s „hollómagány” és „bábavér” (Halhatatlan kertben) éppoly bizalmas körülmények ebben a versvilágban, mint „az anyaméh örvényei” (Nimród) vagy „a borostyán bízó izmai” (Borostyánfelhő).

Itt csillagok árnyékában démonok fénylenek föl; a szavak félálomi lebegése elégikus eksztázisnak adja át magát; a lírai én egyszerre mitikus múltak és misztikus jelenek alanya: „Ki vagy te? / S ki vagyok én? Nyomunkban / ősi tanítások. Nem biztos, / hogy lovad gyorsabb, mint énekem / az elnehezülő szélben.”

S mit érdemes tennünk, ha „őskutakból ömlik tűz”? A válasz kézenfekvően nagyszabású: „kiülni a tetőre tűző napra, / hogy leperegjen minden sár” (Zsoltár) – „s a rend / kis sugarakban fényes világokat / teremt” (A rend).

(Halmai Tamás)

 

Versek a kötetből:

NÁD

Nem adnálak azért a
barna lángolásért, mit
ki tudja, hol tenyészt
lucifer forró fertője.
Annyi félrehajtott nádszál
után rátalálni a lélekre,
meddig ér?
A tavon járni hívott a
szél és a föld,
mert fuldokoltam a tűzben.
S most ezer csillag hegye
céloz rám, hogy el ne meneküljek.

 

PENGE

Csak a halál mér hőfokot
ott, hol jártál.
Fekete hóvirág
szirma reped
mikor ismét ott vagy

démonok dédelgetnek
s te hagyod súlytalan
simogatásuk macskaszőrszínű
árnyát végigsuhanni
szemgolyód előtt.

Mert csak a zöldellő rét a tiszta,
hol először vett tőled vért az
örökkévalóság,
míg elmerültél a füvek
fésülködő angyalalkonyában.

A kés éle azóta sem csorbul,
s már jól tudod:
csak akkor látsz, ha benne…
megcsillan szemed égkék pengetükre.

 

*

[contact-form-7 id=”17524″]
[/two_third_last]

Feltöltötte:

Fel