Mondd meg nékem, merre találom…
Könyvesbolt

30. április 2026

Halmai Tamás: Növendék holdak. Tizenöt szonettkoszorú

[one_third]halmai

[vasarloi_tajekoztato]

[/one_third][two_third_last] Szonettkoszorúk

285 oldal
Cédrus Művészeti Alapítvány, 2026
ISBN: 978-615-6801-85-2

eredeti ár: 2990Ft
webshop ár:
2390 Ft  + 815 Ft postaköltség
Megrendelés

KIAJÁNLÓ

A szonettkoszorú kompozíciós szépsége, mesterségmutató eleganciája időről időre megkísérti a kötött alaktan híveit. Halmai Tamás továbbmintázta ezt a formát: tizennégy ilyen költeményfüzért (azaz 14+1 versből álló ciklust) alkotott, hogy ezek mesterszonettjeit is koszorúba fűzze, s így egy végső summázat állhasson elő. E gondolati-metafizikus költészeti kísérlet végeredménye: szonettkoszorúk (tövis)koszorúja – 211 vers, de egyetlen végtelen.

A Növendék holdak a szerző sokszínű életművében is különleges színfolt, egyedi sokaság. Rilke Orpheusz-szonettjeinek 21. századi magyar társa, a keresztény misztika kortárs jelformáinak cizellált gyűjteménye.

Részlete egy szonettkoszorúnak

VIII/4

Tükröt ablakká

Elhangolt taps a koncert ékessége.
A káoszok szívében rend pihen.
Jószágért is jogos a rekviem.
Örök alvó tanít kiébredésre.

Ölelés magány idejében érik;
de már a varjak gyülekezete
önszántából gyógyulni fekete.
Ég tövében kezdődnek párák, prérik.

Élőkre hasad a virradat tömbje;
erdő borul holdból faragott tönkre;
napszél fésüli a gyökereket.

A rózsa csak az ördöggel ledér.
Tükröt ablakká változtat a kegy.
És megiramlik a dalban a dél.

VIII/5

Égig a torony

És megiramlik a dalban a dél.
A naprendszerek összegyülekeznek;
tanácskoznak a monádok, a szentek:
kiötlenek imát az anyagért.

Mintha csillagok szeme templomon,
mint betűkön az ihlet, megakadna –
miért is nőne égig a torony,
ha ott az ég, ahol a szem akarja?

Hány nemzedéknyi kőből áll a hegy?
Tűzről hallgat az ásványok családja.
Némán morajlik lidérc, lélek, láva,

és sziklából a forrás megered,
és mágiával eltelik a barlang.
És átszüremlik az időn a dallam.

VIII/6

Körülmények

És átszüremlik az időn a dallam.
Aki énekel, nincs. De teste hangszer.
De nincs teste. De a teremtetlennel
egyívású az örök. Ezt hadarjam?

Szavaid adják kézről kézre szívem.
Nevedre vett világ a hő beszéd.
Zajt csapok. Hallod. Amikor szelíden
a közelítő vadállat neszét.

Épp, ami bennem én, az bestiális.
De bocsánatos, aki bosszút áll is.
Létezésbe a lény is belefér.

Dúlnak a tekintetes körülmények,
mintha részek részvétnek örülnének.
Medaliont babonáz bajadér.

[contact-form-7 id=”17524″]
[/two_third_last]

Feltöltötte:

Fel