Mert minden véges
a szeretet végtelen:
érdemes élni.
Mert minden véges
csak a halál végtelen:
érdemes halni.
Telnek a napok
rohannak el az évek:
én már nem félek.
Csusszan a talaj
talp alól derék alá:
örökös dunyhánk.
Meddig tágulhat
még végtelen Tér, Idő,
ha már végtelen?
Mi az Értelem?
Felfogja-e valaki:
érzem, s nem értem?
Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2018)
