10. december 2018 | Napút Online
Megjelent műhelyünk újabb kötete, mely szerkesztőink friss alkotásaiból nyújt olvasóinknak könyvnyi mustrát: Tamási Orosz János verseskönyve. A Könyvesbolt-lehetőségünkkel élve — nálunk is vásárolható. Könyvbemutató: a következő esztendő…
10. december 2018 | Napút Online
Meghasonlok önmagammal, s én már nem leszek Én többé. A világ lassan zsugorodik szememben egyetlen gyönyörű Égövvé. Aki voltam, már nem leszek többé – s aki leszek,…
10. december 2018 | Napút Online
Ez a nap más Ez a nap más, mint a többi… Másoknak más, nekem másnap. Magány Hazautazom, a végzet hajnali járata visz, mint lassuló életösztön, és…
10. december 2018 | Napút Online
Nehéz téli hajnal. Az asszony kitapogatja az órát, megnyom rajta egy gombot, az óra diszkrét fénnyel jelezi, hogy éppen ébreszteni készült, de most már minden rendben van,…
10. december 2018 | Napút Online
KARMA Sáros bakancsban rohan utánam a múlt száz katonája. ÖSSZETÖRTEN Sebzett hátunkon vonszoljuk széttaposott csigaházunkat. LEGYEN MEG… Istenem! Add, hogy olyan legyek, mint ahogy te…
10. december 2018 | Napút Online
A fák állnak csendben. Idill nincs szebben. Kis szellő libben. Egy felhő sincsen. Valahol rejtetten lélegzik az Isten. Szabó Julianna a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.…
10. december 2018 | Napút Online
Fehérségedre vágyom és szárnyadra, hogy mint anyai ölelés, betakarj, új világnak strázsás angyala. Fekszem frissen vetett ágyban mozdulatlan, mint egykoron ártatlan gyermektekintettel sűrű hóesésben reszkető körtefa alatt.…
10. december 2018 | Napút Online
Kezeink közt Inalnak a napok, elfogy már az út, el-elvisz a szívünk, máskor hazahúz. Közelünkbe úszó, apró dallamok, vízre dobnak egy-két könnyű csónakot. Nem birkózik a szél…
10. december 2018 | Napút Online
Lám ég az erdő és ti fáztok! Gyermekek a parazsak és ti vetéltétek, de az eső az enyém, mi föloldozza a lángok bús szolgaságát. Láncra vertétek a…
10. december 2018 | Napút Online
egyszerű képletbe szorulsz tested tudattalan molekulák hálójában alaktalanná mállik a csönd jéggé dermedve meredek rád belül sötét üreg belebújok felfeszegetett zárójelekből kinyújtott kézzé változol lassan felemelkedem alattam…
