Stanczik-Starecz Ervin: Lio és Hanto

Aliznak…

Illatpára jár
áramán Hanto zenél
kábán ül a szép

bimbós fűtenger
könnyes a nap óarany
földsóhaj alszik

fűszer permetez
lebegő lény áll elém
megszólít néven

Lio jer velem
titkos tó vár a ködben
fák közt tükör fény

ég szemem alkony
lett zizeg sásos ösvény
bozót kar ölel

csillám köveken
már hold ezüstje szikráz
hallatlan hangok

Lio nézd tavad
jövőt mutat igazul
lépj beljebb mélyre

szerelmed Hanto
mosolyog holtan kövesd
nád mögé halkan

gonosz báj lidérc
ragyog az éj varázslat
Hanto rég holt már

Nincs visszaút több
ösvény bokor tova tűnt
tó maradt neked

Atyám ments innen
hajad vágd dobd a vízre
szétterül rajta

a nap kigyúl fény
önt égi mezőt Hanto
karolja Liot

Illusztráció: Kínai tusrajz