24. augusztus 2019 | Napút Online
A templom már napok óta tárva-nyitva állt, hogy a távozni készülők elbúcsúzhassanak a maguk ódon kis imaházától: az oltártól, ikonoktól, mécsesektől, gyertyatartóktól, a szokatlan nyüzsgésen elcsodálkozó Istenanyától,…
22. augusztus 2019 | Napút Online
Egy virág vagyok. Nagy G. öntöz, forgat, ápol engem. Két ablak közé zárva a Dohány utcában, a sok szép lány és fiú néz engem. És a virágok…
20. augusztus 2019 | Napút Online
– Keresd meg a szavak rendjét, Huang-szi – szólt a császár. – Amíg a vak eunuch volt az írnokom, a szavak rendje irataimban olyan édes volt, mint…
13. augusztus 2019 | Napút Online
„A pamacsot mindig óvatosan kell a selymes porba mártani, mert a túl sok púder kiemeli a ráncokat.” – Lili jól ismerte az ezüst piperés dobozt, amivel a…
11. augusztus 2019 | Napút Online
Druzsin Ferenc Barangolok Napút-ragyogta tájakon Húsz éves a Napút! Nagyjából ugyanennyi idő óta vagyok olvasója és elég gyakran egy-egy cikkely, tanulmány szerzője. És nem kis büszkeséggel…
10. augusztus 2019 | Napút Online
[gview file=”https://staging.naputonline.cluster.itsquad.hu/wp-content/uploads/2019/07/Kalinka-Tams_Terra-nullius.pdf”] Kalinka Tamás a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője. Illusztráció: Kiskőszeg (Batina) látképe a Duna felől (Denis Barthel fényképfelvétele, 2004)
10. augusztus 2019 | Napút Online
A hideg, borongós őszi időben egy tulai esőáztatta és keréknyomok szabdalta úton sáros, félig felhúzható fedeles tarantász, a latyak miatt felkötött farkú, meglehetősen egyszerű lovak húzta trojka…
9. augusztus 2019 | Napút Online
Érted?! Azután széltében, hosszában elterjedtek ezek az elvek. Volt ott egy ember, aki hitt az igazságban. A kezében szorongatta az igazság könyvét és a könyörgések könyvét. Két…
7. augusztus 2019 | Napút Online
Virág Elek nem jött iskolába. Megszoktuk már, emlékezett Hajós (emlékezem én, mert hiszen Hajós én vagyok) azon a tavaszi napon, amikor megduzzadtak a tulipánfák rügyei, s ez…
5. augusztus 2019 | Napút Online
Ősz óta vagy még régebben lóg, lebeg-lobog, csattog kint a nemzeti, oldalvást fölötte az örökké zárt redőnynek. Évek óta reménykedem, de sose. Csak egy apró rést, amin…
