Mondd meg nékem, merre találom…
Vers

30. január 2026

ULTRAIBOLYA (Leveles Ibolya versei)

*

λ

*

Ultraibolya


magzatmázatlan
*bőrruháját sem
**veti le, mégis
***húsát bontja az
**idegen bántás
*frekvenciája.
kisülés dacol
*sugárral szemben,
**hámtól izmokig,
***ölelésmederben.
**csontokból rakott
*törtszín-toronyba.
.-.

*

Sectio


kékesre fázott
márványban ér
intés ne bántsa
hideg verejtékkel
besózott bőröd
szorosra font
napod köldök
fölött meszes
sugarakra bomlik
tompaság alá
rejted a garast
.-.

*

Vizita


figyelem, ahogy
aggódásod görbedt
karmokat ereszt.
s felvont vállal
várod a visszavágót.
lemondasz hát
bőrbe kötött álmokról,
karomra akaszkodsz,
amíg feléd nyúlok.

időm, ajándékaim
asztalodra teszem.
csendemből épp annyit,
amennyi tömeg
és magány közé elfér.
elidőzök kicsit
ajtófélfák alatt.
hónom alatt
súlyos napfonat-
szorításod.
.-.

*

Scrupulus


még történet sem
gömbölyödött ki
mozdulatomból,
máris faragod éleit.

minden kérdőjellel,
sarjadzó öröm-sejt
válik le meg sem
született életünkről.

csiszolt plátói testek
lapjain szórt fehér
zene, holdnapjaink
sebeibe tompul.

összemosott hullámú,
vesztett fényutakon
bolyongok körülötted.
vésőd hangját követem.
.-.

*

Objektív igenem


megtörést
cserélhetek fényre.
kármelen
nemet váltott a szó.
.-.

*

Noach


mert termé Szeth
örömre isten fiait,
és onta földre Káin
emberlányokat.
Lámek fia jöve
romlandó világra,
nyugovás gyermeke
bort szóla vizeken.
.-.

Feltöltötte:

Fel