Mondd meg nékem, merre találom…
Kútfő

19. október 2024

Plamen Dojnov: 1956 – A magyar felkelés és a bolgár irodalom (részlet)*

(Megjegyzés: Megnagyobbítható a szövegkép, ha a jobb felső sarok fekete négyzetébe kattintunk…)

[gview file=”https://staging.naputonline.cluster.itsquad.hu/wp-content/uploads/2024/10/pldojn.pdf”]

 


*ld. Napút (2016. október), ill. Napkút Kiadó (2017)

 

+

 

Jordan Ruszkov
(Rumen Drumev)

 

Szólitlak, szabadság!
Magyarország, hűséges népe Kossuthnak s Petőfinek,
hogy lángol szived versemben, tűzzel lobog szived.
Fiaid vérét issza szilajul a föld, a magyar,
dús gyümölcsöt terem a vér – a szabadság, mit akar.
Vágyott gyümölcs, áhitott, az életnél is ékesebb,
midőn rabság járma nyomorit nyakat, s nem heged.
Véred becsületes, óh, bolgár, férfierőd erény,
élen a harcban ha nem lehetsz, utolsó se legyél!
Zendüljetek, népek! Hit és Nap útja ragyogjál
minden bolgár, lengyel, cseh és román előtt most már.
Figyeli a világ harcunkat. Társ a világ, remél.
Kettétör az utat rekesztő páncél, komisz, kemény.
Kettétör a szovjet páncél kebelünk erején.

 

Fordította: Szondi György

 

 

Illusztráció: a könyvborító fh.

Feltöltötte:

Fel