Lajtos Nóra: sarjad a fákon a hajtás

fáj-e vajon a márciusi fáknak a rügypattanás?
még nemrég csupasz karjaikon fázott a világ,
s most mint apró bimbózó kelések, úgy tör
életre bennük a folytonosság, hogy érdemes

újra nekifutniuk egy új tavasznak, mert csak
így virulhatnak bennük nagyapám s nagyanyám
szemei: kicsinyke imabokrok ők Isten örökzöld
kertjébe illők. tavaszodik-e a mennyországban is?

illatoznak-e az égi ibolyák, nárciszok, kék és
sárga az örökélet? vajon a verseknek fájnak-e
a téli témák elmúlásai, a fagyos pirrichiusok?

ütemre dobog bennem a kikelet, egy szellőpár
szeretkezik helyettem, olyan szép, olyan légies
a szerelmük, mint amikor sarjad a fákon a hajtás.

Illusztráció: Millet-részlet