Vitéz Ferenc: Angyaldekameron

In memoriam Csontos János

Nem maradt időd, hogy újrakódold
az angyalok nyelvét a feledésben.
Hogy a szavak deltájához érve
megmutasd a tengert a fele-részben.

Próbáltad ugyan megállítani
szabadulási mutatványaiddal –
szárnyat álmodtál ott, az Adrián,
majd beszédültél az ágyba, kínnal.

Emlékezni tudtál dolgainkra,
ahogy a virág ellenállt a fagynak.
Nostradamusként jósoltál, s közben
az idődet nekünk kölcsön adtad.

Ráncos lett az angyal arcán a bőr,
és beleszáradt az ezeregy nappal.
Azóta mindig újraszámolunk:
hogy mit hagytál itt – s mit vittél magaddal.

(2019 novemberében)

Illusztráció: Csontos János