Mondd meg nékem, merre találom…
Próza

10. április 2018

Botos Ferenc: Levél Nagytétényből

 

Ki gyújtja meg tavasszal a parti fűzfák rügyeinek zöld lángjait, ki fejti meg a folyómederbe író kagylók szavait, ki követi az érdi dombok alól feltörő forrás patakká duzzadó futását, házak és kertek alatt, autóút alatt, amíg az egykorvolt hizlalda környékén eléri a folyót, ki barangol a part menti öreg füzesben, gyökereik föld mélyből feltörő izmain megpihenhet a vándor, él-e még bennünk az iránytű, mint a füvekben, fákban, rovarokban, téli ködökből felbukkanó récékben, sirályokban, kormoránokban, az útját csendesen járó folyóban…
Itt és most gépek zúgnak, szemétlerakat sárkánygerince sebzi fel a partot, kutyavonítás jajdul valamerre…
Hazatalálunk-e egyszer…

 

Botos Ferenc a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Patak (pixabay.com)

 

Címkék: ,

Feltöltötte:

Fel