Babics Imre: Földtulajdon

Az én földemen nem járnak sokan,
még azt sem értik, mi az: „földemen”.
Holtpont, hol a múlt ismét megfogan,
                         habár
anyag erőszakolja szellemem.

                         Madár,
őz, macska és korcs eb jár földemen,
s mert nem kell újra megszületniük,
a jövőben széthordják szellemem,
s vagyok, ezen a földön mindenütt.

Másokkal most nem is közösködöm,
újjászületnek s értik szellemem
holtpont teret fed le a küszöbön,
hol mindenki jár, így nincs földemen
                        határ.
                     … Ma már.

Illusztráció: Babics Imre bakonyszücsi kertjének részlete (Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele)