Mondd meg nékem, merre találom…
Vers

7. szeptember 2025

Baka Györgyi: Távol tűnt, Múló időmben

*

Távol tűnt


Oly távol tűnt
a gyermeki álom,
félek a felpörgő
álszabadság
rombolásától.

Mintha elsorvadna
a megváltó vágy is,
föld alá merül
a tiszta fohász.

Beleragadtunk a
dermedő anyagba,
kiutat nem találunk.

*

Múló időmben


Nem vagyok egészen
a magamé már,
bizonytalanul toporgok,
enyhet nem találva.

Alig lobog már belső tüzem,
növekszik bennem a sötét,
vakuló szemeimben
elsorvadnak az álmok.

Múló időmbe ragadva
lehúzó mélységekben
tántorgok, lábam alól
lassan kifogy az út.

Elérhetek-e még valaha
belső békém csendjébe?
Szívemben éghet-e még
az éltető szerelem tüze?

Égből áradó kiolthatatlan
látomások angyala, ne hagyj el!

*

*

Illusztráció: R. v. d. Weyden után

Feltöltötte:

Fel