*
Ha elmegyek hozzád
ha elmegyek hozzád átlátszó pohárba töltsd
a szerelmed
ne aggódj
küszöbödnél visszariad a harag és
a megbánás
heló
karold át csendben a tarkóm
amíg dudorászom
nézd kiesett a cigi a zsebemből
túl szép a lakásod
félek hogy csak szemetet hordok belé
az acél tükörből a fürdőben
valaki azt kérdi: „te ki a fasz vagy?”
csak ölelj
azért mert nem kell
mert nem muszáj
annyira vágyom
átlátszó poharaid közé
bújtatni a szerelmem
a hídon pislognak a kandeláberek
egy könyv borítóját emelgeti
a benzin beömlő gőze
ne simítsd a lepedőt
bőröd feszes vásznával
úgysem versenyezhet
azért vagyok itt
mert mindig akad jó bor nálad
és mert
veled készülök fel arra
hogy elhagynak
*
*
Utállak téged, Balizs Dániel
utállak téged, Balizs Dániel
arca piros volt
a ruhája zöld
az a pánt nélküli, ami bokáig ért
de felül
felül csodálatos volt
mindig is imádtam a női vállakat
mondtam gyakran
de az övén kívül egy váll illatát sem
szívtam be oly
gátlástalanul
hogy a könnye kicsordult tőle
utállak téged, Balizs Dániel
arca piros
a ruhája zöld
az a pánt nélküli, ami bokáig ér
de felül
felül csodálatos
mindig is imádtam a női vállakat
mondom gyakran
de az övén kívül egy váll illatát sem
szívom be oly
gátlástalanul
hogy a könnye kicsordul tőle
utállak téged, Balizs Dániel
arca piros lesz
a ruhája zöld
az a pánt nélküli, ami bokáig ér
de felül
felül csodálatos lesz
mindig is imádtam a női vállakat
mondom gyakran
de az övén kívül egy váll illatát sem
szívom be majd oly
gátlástalanul
hogy a könnye kicsordul tőle
Illusztráció: fh. J-B. Valadié-skicc
