Fél évszázada kívül áll? – Wehner Tibor 75 éves!

•

„A lét megütköztető abszurditásaival  való  szembesítés  hiábavalóságát összegző, a hiány hiányának megrendítő élményét tolmácsoló, műfajilag nehezen besorolható fogalmazványai az ezredforduló előtt és után is különösebb visszhang nélkül jelentek és jelennek meg periferikus irodalmi fórumokon, de előfordult, hogy díjat nyert a Holmi novellapályázatán is. A múlt század hetvenes évei óta észrevehetetlenül  őrzi  kívülállását:  irodalmi csoportokhoz, irányzatokhoz nem csatlakozott, szakmai szervezeteknek már régen nem tagja.” – írja magáról az Önlexikonban* közzétett keserbüszke magabemutatásában.

Közöttünk belül van erősen: Napút-szerkesztőségünk nagyra becsült konzulenstagja, aki a folyóirat  képzőművészeti tartalmát megannyi ötlettel, cikkel, tanáccsal építette.

Ezért is közöljük itt újra ebből a főhajtós alkalomból búcsúszámunk (XXIII. évf. 2. sz.) általa fogalmazott tárlatösszegezését: köszönjük, Tibor, annyi sok esztendőn át végzett gazdagító munkád!

A szépíró alkotót is megidézzük a „printidőből”: a több wehnertiboros prózaközlés legrövidebbjét kínáljuk (IX. évf. 2. sz.) most olvasóinknak, s egyúttal figyelmüket is fordítjuk: napokon belül megjelenik a Cédrus-műhelyben jubiláló társunk új könyve: Gólöröm a bundameccsen.

A szerkesztőség

 •

Illusztráció: WT75