Foltozom kudarcaimat, a
szálmenti hasadásokat.
Az időt összevarrom,
az idő emlékezni tanít,
melyben áttetsző anyag
vagyok. Erős cérnát használok,
kimérem a távolságokat.
Fércelek, tisztázom magamban
a múltat, pontosan, egy szálat
sem elhagyva. Hallgatok, a
gép kattog, ujjam a tű alá
igazít. Most keresztöltés,
szívem megnyílik simogatásodra.
Illusztráció: Varrógép (pixabay.com)
