Szente B. Levente: Tapad ránk a sok kereszt (Két vers)

Falevél-vitorlák

szép ábránd
földi-égi jel
lettél

lehelet finom
lepke-álom
bája

pókhálón függő
gyöngyöző
szélillat

szemeidben
szivárvány-zöld
falevél-vitorlák

Tapad ránk a sok kereszt

nincs már varázslat.
oda a belső tömör csend,
az ismeretlen csoda, a végkifejlet.

megfejtettünk gyorsan mindent.
mégis, valami naponta körülfon,
átölel, ami volt — a van, a lesz.

a más kezdetek vége utáni
belégzés, kilégzés, mint valami
ősi szép történet, úgy tapad ránk a sok kereszt.

Illusztráció: Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele (2019)