Kertedben ülök, jó Uram,
belehímezném fáid csöndjét,
de találok-e zöldet ugyan-
olyan árnyalattal, zöngét,
lebegőt, frisset, harsogót,
fölmázolnék rá alkonyit,
kidobva minden porfogót
most csak ez a munka boldogít,
a varrótűk minden sorát
tökéletesen ismered,
azt is, mennyi felvarráson át
küzd a szőtt vásznú képzelet,
végigölt három Szaharát –
elvarrja végül egy képkeret.
Illusztráció: Angyalszobor (pexels.com)
