Az esőcsepp, míg zuhanása tart,
nem vádolja okát, a zivatart,
s hogy fényt tör meg, s ettől kitakart,
s hogy a Teremtés része, mégse lény;
szétfröccsen a varázsfa levelén,
csak töredéke csöppen le elém;
s írok esőcsepp-költeményeket,
mert betölt az elemi szeretet,
s mert tudom, a széthullás fáj Neked;
…és túláradásom maga a part.
Illusztráció: Esőcseppek egy levélen (pixabay.com)
