Babics Imre: Létállapot (Három vers)
14. szeptember 2016 | Napút Online
Bikavér Ocsmány, nemtelen emberi harcok azt mocska miatt azt meg nem riadt dámbika barcog páfrányos helyen. Mindig, ha ősz jön hívja a nőstényt, azt hogy azután azt…
Keresés a „Vers” kategóriában
Oláh András: Elbukni újra (Négy vers)
12. szeptember 2016 | Napút Online
elbukni újra a kerti asztal körül ülünk s valami különös szeánszra készülünk a gyógyuláshoz kevés a sebzéshez túl sok a szó és nincs már köztünk aki minden…
Vados Anna: 23
10. szeptember 2016 | Napút Online
Ebbe a pohárba, mint műfogat az idős emberek, leteszem az összes bűntudatot, amit a haldok- lásod ültetett belém, hogy ne tudjam magamat tovább és még tovább marcangolni.…
Dávid Adél: Éh (két vers)
10. szeptember 2016 | Napút Online
Éh Árnyak suhantak, könnyek hullnak, remegő ujjaim vésik bűneim. Érzem illatát, hallom, hogy feni kaszáját. Hideg éjszakákon szaladok, valami elől ami úgyis utolér. Ajka csupa vér, dadogva…
Juhász Péter: Tavaszi haikuk
10. szeptember 2016 | Napút Online
(Hét kósza pillanat) Rügy pattan, tigris fűszálak erdejében gyémántfény-vadász. Szél fúj. Felém száll egy felhő, de könnyét nem ejti rám. Pihen. Madárdal kacsint rám az erkélyről,…
Nagy Vendel: Éjszakák és nappalok
10. szeptember 2016 | Napút Online
Száguld a széllel A didergő hajnal, Előtte nyargal A szélfútta éj. Útjukat állja Délhez közeledvén Fényben tündöklő Aranyos meredély. Délután szendergő Megnyúló árnyék Omlik a fákról, Kúszik…
Littlewood: Ropi
7. szeptember 2016 | Napút Online
Egy kedden ültél először mellettem, micsoda kis pedálgép, azt mondtad, senki sem tudta, mi az a tőmondat, szokás szerint csak én jelentkeztem, azóta alakult kicsit a dolog,…
Sztojcsev Szvetoszláv: Illúzió (Hét vers)
6. szeptember 2016 | Napút Online
Halom viharos éjszaka szakadatlanul esik villámok csapódnak az útra − elkéstünk − valaki megbotlott, arccal lefelé elterült a sárban a többiek nem tudtak kitérni szénné égett lelkek…
Pécsi Ilona: Csere
3. szeptember 2016 | Napút Online
Napsütésbe szőtt ábránd vagy ábránd fonta fénysugár, valami csillant e lét matt köpenyén, kezem rajzaihoz simult, s remény csörrent bennem, mint egy érme, ha földre hull. Nem…
Fábián István: Két vers
31. augusztus 2016 | Napút Online
PONTOS, MINT A RÓZSA Juditnak szerteszét Rajz: írás: vonalak: sárban csapkodó halak. Pedig volhattak volna tengerig. Életük már pontos, mint a rózsa, nekik perbe fogható adósa minden…