16. augusztus 2017 | Napút Online
Hétévenként, mondják az okosok, kicserélődnek sejtjeink, a sok esendő és mulandó kipereg. Mint ki- és bevonuló hadsereg. Mert hétévenként újraépülünk: ágyékunk, gégénk, bendőnk, szánk és szűnk…
15. augusztus 2017 | Napút Online
Péntek Imre nem tartozik a legtermékenyebb költők közé. A lírai tevékenység mellett igen fontos számára a szerkesztés, vagy éppen a képzőművészeti tárgyú írások megalkotása. Mindez vonatkozik a…
14. augusztus 2017 | Napút Online
Örök ölelés a kar mégis lehull örök ölelés mégis elenged a lélek hogy foszlik szét az álom ruhája döbbenten nézed vércseppes mező tenyereden mondd mi nő mit…
13. augusztus 2017 | Napút Online
Levélfalevél Bokor Levente költészetéről Kedves Pali, azzal, hogy beinvitáltál e megtisztelő körbe[1], bevallom, nehéz, bár örömteli helyzetbe hoztál. Mert hiszen – más közös dolgaink kapcsán – tudod,…
12. augusztus 2017 | Napút Online
Viaduktokról zúduló könnycseppek nem látják az Eget. Fénytelen élet, búcsúcsókot sosem hajt. Szoborárván rí. Verbalizálom az irgalmatlan frázist: nincs többé Lányom. Könyvszerelmen túl, csosszan a lélek is,…
10. augusztus 2017 | Napút Online
Ószaka Párás ablakon éjszaka kitekintek, magamat látom: épp szürcsölve megeszem a forró tésztalevest. Kiotó Felriadva a fülemüle padlónak vidám füttyére a rizsporos orcájú gésa kecses táncba…
10. augusztus 2017 | Napút Online
1. TÓPARTI HOSSZÚ A hullámok s a mély dörmögése, belülről s messziről visszahangzó tértelen mese, ebihalkoromtól a végső csendig úsznék még, s aludnék a hullámokon, a tértelen…
10. augusztus 2017 | Napút Online
Ferencz Győző válogatásában és fordításában A maribori Pivec Kiadó már 17. éve rendezi meg a szlovén költői tornát. Az első lovagi torna 2001-ben zajlott le a…
10. augusztus 2017 | Napút Online
Mezőn, réten, fagyban csillog a harmatban! Mily’ igazgyöngy-nehezek a növények, kikelet! Ahogy bokron át szelek fújják a fát! Énekelnek a napfényben a madárkák serényen! De itt és…
10. augusztus 2017 | Napút Online
Egyetlen perc A villámcsapás momentumában az idő végtelenné tágul, a beláthatatlan feneketlenség mérhetetlen pillanatává. Egy futó perc az öröm szirmain visszafordíthatatlanul száguld utat törve a ráncok vonalán.…
