Hegyi Botos Attila: A Tó Csillaga (két szerelemhimnusz)

? A Tó Csillaga
Alcyone

Lelnéd hű mását,
bárha egyet is,
igéző gyönyörűmnek?
Ajka üvegkacajának,
ahogy végigcseng
nád között a tavon?
Míg le- s felbukkan
ezüstjén, kelő nap
fickándozó bíborával
tenyerében! Én húgom, Te,
aki partra lépsz perdülő
harmatkásák permetében:
csituló kebleden vizek violája,
pitvarok csillaga hullámzik, ragyog.

? Kinn a határban

Kinn a határban
ma mézarany sóhajjal
szállnak magasba a rétek.
Mennyé álmodja magát
rózsafelhők fodrán
a nappali telihold.
Kacskaringó csatornán
fények halraja villóz,
tükre ahány szilánkja
párállva szakad fel az égbe.
Fűzkasitát fonva ért
töltésen a reggel. Már
délelőtt aranyvesszőit
pergetem. Szívem Téged
így dalol.

Lásd tovább:

⇒S így szólok Tehozzád

⇒Szőlők szélporzott virága

⇒Égi tehén, Anubias

Illusztráció: نفرتوم  – avagy arpeggio virradó vizeknek liliomáról (felhaszn. A. Drummond-festményrészlet)