Szauer Ágoston: Közelebbről (három ontológiai vers)

KÖZELEBBRŐL

Dunsztos, kövér üveg,
egy zárvány, más elem,
a létbe vájt üreg,
hol minden pont perem.

A rend és cél helye:
uborka víz, kapor.
Szivárvány nő bele,
a fény ha áthatol.

ARS LONGA

A konyhában újság zörög.
Sárgás lapok, de még simák.
Kávés, boros pohárkörök,
az ívük néhány szót kivág.

Így kapnak hangsúlyt részletek,
lehet belőlük költemény,
különben minden ellebeg.
A forma antik kőedény.

SZUBJEKTÍV

Idő például nincs is,
csak nekünk sok, kevés.
Itt minden általunk van,
magában nincs levés.

A világ színes árnyék
a tudat nagy falán,
mozgó projekció csak,
egy 3D-s talány.

Illusztráció: Ontológiai téridő (fh. egy db uborka Sánchez Cotántól)