Czilzer Olga: Tercinák

Az üzenetrögzítő

Partot víz faggat mintha tercinák
hullámlanának s minthogyha vissza
csicseregnének madárnak a fák

olyan lenne ha válaszolnék persze
csak hallgatok vajon hívóm mióta
szólít éve már vagy épp csak perce

mondja tán én vagyok mégis magam
s nem ő a tág időnek teremtménye
s egy tér az éter rögzíti szavam

hallga üzen a rím egy hang föltámad
honnan honnan nem a telefonból
meglehet eggyel korábbi a század

ki beszél múltját túléli a szó
látatlan rezzen rád kattan bekapcsol
s már kezdi is halló halló halló

Gastritis

Rosszul vagyok a szoba falán túlra
nem is nagyon kívánkozom
talán nem is igen jutok így túl ma

elküldeném viszont ki ellenem
lázadt görcs útra űzném gyomromat
fájjon magának ne fájjon nekem

fúrja a lélek ölje szánom-bánom
kanálnyi lötty áztassa igya rágjon
tablettát koplaljon vagy diétázzon

ha lenne más mondjuk falam beteg
és rajta ott számlapja az időnek
hol kigyúló lázban órám ketyeg

s átégnek rétegek esten az esték
itt hagynám testem otthonom csapot
papot hagynám a szobát falat mennék

Illusztráció: Óra (pixabay.com)