Jakab Zoltán: Két vers

Szolipszis

Mélységes, kusza,
ágbogas gyökeret vert
e testbe velőm.
Sarát nimfák öntözik,
lombját napszél borzolja.

Szeplők

Folyvást csak Théda szeplőin merengek.
Eonokkal ezelőtt történhetett, mikor
még másképp álltak a csillagok és
mesés dolgok nap mint nap történtek –
mert ő akkor született, vonzerejét mással
nem magyarázhatom –, hogy meztelenül
hajtotta álomra fejét, még gyermekként,
a szabad ég alatt, s megperzselték
a bágyadt éjszakai fények.

Jakab Zoltán a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.

Illusztráció: Szeplős kislány (pixabay.com)