Vers

szeptember 7.

Németh Erzsébet: Ö T S Z Ö R Ö K

*

1.
Mint egy rongydarab
sarokba dobva
szeppenkedésem

2.
Kicsorbul egyszer
minden emberből
hovatartozása

3.
Alkonyvarázsban
sárga fuvallat
hulláma mereng

4.
Éjszakák előtt
meghajlik a csönd
ne érje szégyen

5.
Meddig hihetünk
okoskodások
forgószelének?

6.
Valahol messze
lábnyomaimtól
tenger tántorog

7.
A Mindenség is
megadja magát
hódolók előtt

8.
Jobb ma egy szó: mint
lehetne holnap
két hallgatásunk

9.
A játék fönt is
folytatódik majd
térfél-cserével

10.
Almafa-asszony
szerelme fehér…
belepirulok

11.
A Hold pecsétje
ég tenyeremen
címzettje nincsen

12.
Csak tekinteted
tud elrejteni
bűneim elől

13.
Nem barátkozik
velünk már Isten
inkább tovalép

14.
Törött szavak közt
bujdokol a táj
Egységnyi vagyok

15.
Sírás ünnepén
föl-fölszállunk majd
alázuhanni

16.
Egy eltévedt szín
gazdátlan sóhaj
itt bolyong ma is

17.
Szabadságunkban
az örökléten
átfénylő derű

18.
Leszek: mi voltam
egykor mielőtt
kigondolt Isten

19.
Alkonyaranyban
hullámzó tájon
létünk szelídül

20.
Megváltható vagy
tudatod által:
ha nem veszted el

Megosztás:
f t
Fel